Az 5 szeretetnyelv

Ez a bejegyzés ismét egy személyiséget vizsgáló tesztről fog szólni.
A teszt címe szeretetnyelv, aminek nevéből is következtetni lehet, hogy valamiféle emberek közötti kapcsolatot vizsgál.

Az 5 szeretetnyelv egy pszichoterápiai fogalom, amelyet Gary Chapman író, házassági tanácsadó alkotott meg. Szerinte minden személynek megvan a saját szeretetnyelve, és amennyiben két különböző anyanyelvű ember próbál kapcsolatot teremteni, nem biztos, hogy az sikeresen létrejöhet.
Persze meg lehet tanulni egymás szeretetnyelvét, és akkor akár hosszú távon is működőképes lehet a kapcsolat.

Íme az 5 típus:

• Az elismerő szavak

Annak, aki ezt a nyelvet beszélő, szüksége van arra, hogy megdicsérjék, elismerjék. a dicséret mindennél többet jelent számára. A szavak tehát ebben az esetben többet érnek a cselekedeteknél.

• A minőségi idő

Akinek a minőségi idő a legfőbb szeretetnyelve, az a rá irányuló figyelem hatására érzi leginkább azt, hogy őt igazán szeretik. Nem csak a beszélgetés lehet minőségi időtöltés, hanem bármilyen közösen eltöltött idő. Hiszen az egész lényege az osztatlan figyelem.

• Az ajándékok

Az ajándékozás annak szimbóluma, hogy gondolunk a másikra. A szeretet látható jele. Azonban itt fontos megemlíteni, hogy a lényeg nem az anyagiasság, inkább a kedves gesztus. Ebből következik, hogy nem az árcímke határozza meg e nyelv beszélőjének boldogságát.

• A szívességek

Aki a szívességek nyelvét beszéli, nagyra becsüli a szolgálatkészséget. Szereti, ha segítenek neki akár apró dolgokban is.

• A testi érintés

Azon személy számára, aki ezt a szeretetnyelvet beszéli, a fizikai jelenlét és az elérhetőség a legfontosabb. A kedves mozdulatok többet mondanak számukra a szavaknál. Egy ölelés, kézfogás, a kar, váll vagy az arc figyelmes megérintése a szeretet vagy törődés kifejezése ennél a típusnál.


A neten böngészve találtam egy oldalt, ahol ingyenesen is ki lehet tölteni a tesztet. Link alább látható.
http://static.kgyt.hu/love.html


Összegezve a témát, szerintem érdekes és elgondolkodtató, hogy eszerint is be lehet sorolni az embereket. Persze itt is azt gondolom, hogy nem érdemes csak ez alapján bekategorizálni valakit, és abban is biztos vagyok, hogy lehetnek bizonyos mértékű átfedések a típusok között.

Introvertált vs. Extrovertált

Manapság egyre többet hallani e két kifejezésről. Azonban már az előző bejegyzésben utaltam arra, hogy szerintem sok mai ember nem abban az értelemben használja őket, mint ahogy azt Jung kidolgozta.

Az ismert pszichológus szerint a két típus lényege, hogy az ember honnan szerzi az energiát.

Ebből következik, hogy az introvertált nem feltétlenül félénk az extrovertált pedig nem feltétlenül közösségi ember.


AZ INTROVERTÁLT JELLEM

Ha a mai világban valaki introvertáltnak mondja magát, az emberek sok esetben aszociálisnak gondolják. Pedig nem arról van szó, hogy nem akar nyitni a világ felé, csupán kicsivel jobban érdekli a saját belső világa. Szeret külső szemlélőként információt gyűjteni.
Ebből a kissé téves definiálásból következik, hogy hátrány is érheti ezt a típust pl.: egy állásinterjún ahol a munkáltató többnyire kommunikatív, csapatban jól működő embert keres. Egy introvertált legalább annyira lehet jó munkaerő, mint extrovertált társai, csupán más oldalról közelíti meg a megoldandó feladatot. Legtöbbször egy dologgal foglalkozik, de azt precízen viszi véghez.

AZ EXTROVERTÁLT JELLEM

Az embereknek erről a típusról sokszor valamilyen szociális rátermettség, egyben felszínesség jut eszükbe. Szerencsére a lakosság nagyobb részét kitevő típust sem lehet ennyire egyszerűen feltérképezni. Valóban szeretnek emberek között lenni, új ismeretségeket kötni és úgy általában nyitottak az új dolgokra, viszont ők is képesek mély kapcsolatokat teremteni, léteznek megfontolt és tervező gondolkodású extrovertáltak. Jól működnek csapatban, és nem feltétlen a felszínes beszélgetések jellemzik őket.






Összefoglalva a témát, szerintem nem lehet és nem is érdemes ennyire bekategorizálni az embereket, mert nem mondhatjuk senkire, hogy teljes mértékig ide vagy oda tartozik. De amit még fontosabbnak tartok, hogy el kell ismernünk, minden típusnak legalább annyira megvannak a pozitív mint a negatív tulajdonságaik.

Személyiségteszt/16 Personalities

Az egyik pénteki pszichológia órán egy érdekes személyiségtípus tesztet kaptunk kitöltésre.
Nekem nagyon tetszenek az ilyen felépítésű részletes tesztek, mert a kérdések mennyisége és sokszínűsége szerintem pontosabb, reálisabb képet tud adni egy olyan bonyolult dologról mint az emberi jellem.

Íme az oldal, ahol az említett teszt mindenki számára ingyenesen elérhető:

https://www.16personalities.com/hu/ingyenes-személyiségteszt

Pár felmerülő kérdést érdemes már a kitöltés megkezdése előtt tisztázni.
Pl.: hogyan alakult ki ez a rendszer? Mit is jelent a 4 betű? Mennyire vehető komolyan az eredmény?
Ezekre próbálok válaszokat adni egy rövid ismertetővel.

AZ ELMÉLET:

Sok pszichológus foglalkozik a kérdéssel, hogy pontosan hogyan alakul ki az ember személyisége.
Melyek azok a legfőbb vonások, amelyek szerveződése a személyiséget alkotja.
Hippokratesz és Galenosz nevéhez fűződik az első olyan kidolgozott típustan, amely fogalmait ma is használjuk. 
Az embereket négy vérmérsékleti csoportba (szangvinikus, kolerikus, melankolikus, flegmatikus) sorolták.

Vagy akár Theophrasztosz - Jellemrajzok című i.e. IV. században írt könyve is jó példának tekinthető.

Viszont az általam is kitöltött teszt két másik filozófiából táplálkozik.
Az egyik Carl Gustav Jung nevéhez fűződik, akinek elmélete mai napig nagy hatással van a személyiségtípusok meghatározásában. Munkásságának egyik legmeghatározóbb része az introvertált/extrovertált típusok kidolgozása.
(Sajnos ezek a típusok ma már kicsit más jelentéssel bírnak, mint ahogy azt Jung eredetileg kigondolta. De erről bővebben majd egy másik bejegyzésben..)
Visszatérve témánkhoz, természetesen e két típuson kívül más felfedezés is köthető Jung nevéhez.
Fontos megemlíteni az észlelő és a megítélő funkciókat, amik szintén nagyban hozzájárultak az emberi jellem pontosabb feltérképezéséhez.

A Myers–Briggs-elmélet 

Az 1920-as években Katharine Cook Briggs figyelmét is felkeltette Jung elmélete. Ennek kapcsán személyiségvizsgáló tanulmányt írt, melynek címe: Myers-Briggs Type Indicator® (röviden MBTI). Briggs és lánya, Isabel Briggs Myers kidolgozott egy jól használható módszert arra, hogy sorrendet állítsanak fel az egyes ember jungiánus preferenciái között - így születtek meg a négybetűs rövidítések. A négy lehetséges személyiségjegy-pár a következő (a betűk a kifejezések angol megfelelői):

• Introvertált (I) vagy Extravertált (E)
• Intuítív (N) vagy Érzékelő (S)
• Gondolkodó (T) vagy Érző (F)
• Megítélő (J) vagy Észlelő (P).

Eszerint a modell szerint az első betű a domináns és az utána következő funkciók viszonyát határozza meg, az utolsó pedig, hogy melyik funkció domináns valójában.

Ez a négybetűs modell megjelenik több, egymástól eltérő elmélet eszközeként, de fontos megemlíteni, hogy nem létezik egyetlen, kizárólagos definíció ezek mögött a típuselméletek mögött.

Most viszont jöjjön a másik módszer, amely

személyiségjegy-alapú és nem típus-alapú. Ennek lényege, hogy a sok típusból álló kategóriák helyett meghatároznak egy bizonyos számú személyiségjegyet, majd egy jól meghatározott skálán tesztelik az emberek preferenciáit. Pontozás történik, de nem kategorizálás. 
 Minden típus-alapú elméletnek egyébként hátránya, hogy nehezen tud olyan embereket kategorizálni, akiknek teszteredménye pont a skála választóvonalára esik, függetlenül attól, hogy hány választóvonal is van.

Egy ilyen megközelítés sokkal inkább lehetővé teszi, hogy megbízhatóan vizsgáljuk a személyiségjegyek és más jellemzők közötti összefüggéseket.

 Nos, ezek lennének az alapok, ahonnan az egész kiindul. Akit esetleg ennél részletesebben is érdekel a téma, minden információt megtalál a felül linkelt oldalon. 

És végül a saját eredményem: 

Én ezt az eredményt elég reálisnak érzem, mindenképp hasznosnak tartom a kitöltését. Bátran ajánlom mindazoknak, akik valamilyen képet szeretnének kapni saját személyiségükről. Azt nem mondom, hogy minden megállapítással egyetértek, de valóban sok egyezést látok a kiértékelés és a jellemem között.